Civil szervezetek és egyes speciális szervezetek iparűzési adóval kapcsolatos nyilatkozata

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 37. § (1) bekezdése alapján a vállalkozó (Htv. 52. § 26. pont) azon önkormányzat illetékességi területén végez iparűzési tevékenységet, ahol székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén, telephelyén kívül folytatja. Ezen jogszabályhely és a Htv. 38. § (1) bekezdés együttes értelmezése alapján a vállalkozót a székhelye, illetve telephelye szerinti helyi önkormányzat illetékességi területén (településen) terheli HIPA fizetési és bevallási kötelezettség.

A Htv. 9. § (1) bekezdése alapján HIPA ügyben annak a helyi önkormányzatnak az adóhatósága jár el első fokon, amelyik az adót bevezette. Gárdonyi helyi önkormányzati rendelet: https://www.gardony.hu/_user/browser/File/2021_%20DECEMBER/18-2017.pdf  

Egyes szervezetek - erről a Htv. külön is rendelkezik – a bevallás helyett ún. Nyilatkozatot adhatnak.

2024. évi HIPA bevallást kiváltó nyilatkozat

A Htv. 3. § (2)-(3) bekezdése szerinti adómentességi feltételek meglétéről az adóalany - az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig (május 31) - írásban köteles nyilatkozni az önkormányzati adóhatóságnak. A nyilatkozat adóbevallásnak minősül.

A nyilatkozat elektronikus úton való benyújtása a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény és az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény szabályai alapján teljesítendő az önkormányzati adóhatóság által közzétett elektronikus nyomtatvány kitöltésével.

Míg a 24HIPAK bevallást a NAV-on keresztül, addig a nyilatkozatot közvetlenül Gárdony Város Önkormányzati Adóhatóságához lehet benyújtani.

A nyilatkozat nyomtatvány az Elektronikus Önkormányzati Portálra (https://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitolap) belépve tölthető ki, illetve nyújtható be elektronikusan. (Nyilatkozat benyújtási határidő: 2025. május 31.)

(Egyes esetekben innen kinyomtatható és postán is beküldhető.)

A Htv. 3. § (2)-(3) bekezdése alapján adómentes valamennyi helyi adó alól:

- az egyesület,
- az alapítvány,
- a közszolgáltató szervezet, /Htv.52.§ 35. pont/
- a köztestület,
- az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár,
- a magánnyugdíjpénztár és
- kizárólag a helyi iparűzési adó vonatkozásában - a közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság.

Ez az adómentesség azonban feltételes, mivel ez abban az adóévben illeti meg a civil szervezetet, amelyben megelőző adóévben folytatott tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után sem bel-, sem külföldön adófizetési kötelezettsége nem keletkezett.

A hivatkozott jogszabályhely alapján a tárgyévi iparűzési adó alóli mentességhez az előző adóévről közzétett számviteli beszámoló és NAV-hoz benyújtott társaságiadó-bevallás alapján az általános feltétel létéről kell nyilatkozatot tenni. Az írásbeli nyilatkozatot az iparűzési adóban az adóalany székhelye, Htv. szerinti telephelye szerinti önkormányzati adóhatósághoz kell benyújtani.

A helyiadó mentességet nem élvező civil szervezetnek az általános szabályok szerint keletkezik adókötelezettsége.

Ekkor a HIPA tekintetében a vállalkozási tevékenységből származó árbevételből kiindulva kell megállapítani az önkormányzat által meghatározott 2 százalékos mértékű 2024. évi helyi iparűzési adót. Adókötelezettség esetén évente kétszer kell adóelőleget fizetni, szeptember 15., és március 15. napján.

A helyi iparűzési adó vonatkozásában az önkormányzatunkhoz benyújtható a 24HIPAK jelű nyomtatvány.

A helyi adókról szóló törvény alkalmazásában a civil szervezet vállalkozónak, s ennek következtében az iparűzési adó alanyának csak akkor tekintendő, ha az alaptevékenysége és célja megvalósítása érdekében folytat a Htv. vállalkozó fogalma szerinti gazdasági (pl. ingatlan-bérbeadás, pénzügyi/tanácsadói) tevékenységet.

Amennyiben, egy civil szervezet kiegészítő jelleggel nem végez helyi adókról szóló törvény szerinti gazdasági (iparűzési) tevékenységet, akkor nem tekinthető a helyi adókról szóló törvény alkalmazásában vállalkozónak, s így az iparűzési adónak sem alanya.

Az általános törvényi feltétel a tárgyévben akkor teljesül, ha az adóalanynak (egyesület, alapítvány) a tárgyévet megelőző adóévben folytatott bármely - azaz nemcsak vállalkozási - tevékenységéből származó jövedelme után adófizetési kötelezettsége - belföldi illetőségű adózó esetén társaságiadó-fizetési kötelezettsége - nem keletkezett.

A civil szervezet helyi adókról szóló törvény szerinti nettó árbevétele

A Htv. 52. § 22. pont a) alpontja az - iparűzésiadóalap-megállapítás kiindulópontjaként szolgáló - általános nettó árbevétel fogalmát rögzíti. A helyi adókról szóló törvény alkalmazásában általános nettó árbevétel a számviteli törvényben meghatározott értékesítés nettó árbevétele, csökkentve - többek között - a jogdíjból származó, árbevételként elszámolt ellenértékkel, a jövedéki adó fizetésére kötelezett vállalkozó esetében az adóhatósággal elszámolt - az egyéb szolgáltatások értékeként, illetve az egyéb ráfordítások között kimutatott - jövedéki adó összegével.

A Htv. 52. § 22. pont f) alpontja - az általános nettó árbevétel-fogalomtól eltérve - speciális nettó árbevétel-fogalmat határoz meg. Ezen jogszabályhely első mondata szerint - többek között - az alapítvány, egyesület esetében a vállalkozási tevékenységből származó, a) alpont szerinti nettó árbevétel tekintendő helyi adókról szóló törvény szerinti nettó árbevételnek.

Hivatkozott jogszabályhely szerint alapítvány, egyesület esetén a nettó árbevételbe tartozik továbbá az ingatlan használatának átengedésére tekintettel az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenység bevételeként az adóévben elszámolt összeg is.

Ezen utóbbi szabályozás rögzíti, hogy a civil szervezet ingatlan-bérbeadási tevékenységből származó bevétele része a helyi adókról szóló törvény szerinti nettó árbevételnek.

Civil szervezet esetén az egyesületi, alapítványi alapcél megvalósításával közvetlenül összefüggésben végzett gazdasági, azaz, Htv. szerinti vállalkozási tevékenységből származó bevételeket - mint általános nettó árbevétel-fogalomba tartozó bevételt és az ingatlan használatának átengedésére tekintettel az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenység bevételeként az adóévben elszámolt összeget - kell együttesen a Htv. szerinti nettó árbevételnek, s így az iparűzésiadó-alap megállapításánál - figyelemmel a Htv. 39. § (1) bekezdésére - kiindulópontnak tekinteni.

A Htv. szerinti nettó árbevétel, illetve iparűzésiadó-alap megállapításánál nincs relevanciája annak, hogy a Civil tv. alkalmazásában nem minősül gazdasági-vállalkozási tevékenységnek az ingatlan használatának átengedése és átruházása, s e tevékenységeket a Civil tv. az egyesület, alapítvány alapcél szerinti tevékenysége körébe sorolja, s az ebből származó bevételt az alapcél bevételeként rendeli elszámolni.

Ide tartozik, hogy a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet megfogalmazza - többek között - az egyesület, alapítvány számviteli sajátosságait, ennek keretében az alaptevékenység és a vállalkozási tevékenység bevételeit külön kell bemutatni a beszámolókészítésre kötelezett szervezet eredménykimutatásában.

Gárdony Város Önkormányzat Adóhatósága