• Gárdony

Farsang, a bálok ideje

2008.01.17. 14:37
A farsangi szezon a karácsonyi ünnepkör végén, vízkeresztkor, idén január 6-án kezdődött és a húsvéti ünnepkor kezdetéig, hamvazószerdáig, február 6-ig tart. Ez a bálok és a vidám összejövetelek időszaka, különösen a 40 napos húsvéti böjtöt megelőző néhány napja mozgalmas. Városunkban is több bált rendeznek a következő hétvégeken. A farsangi fánk receptje és vidám farsangi köszöntők is letölthetők a folytatásban.

Farsangról bővebben:

A középkori Magyarországon a farsangot nemesi, polgári és népi kultúrában egyaránt megünnepelték: míg a királyi udvarban karneválokat tartottak, addig a városokban és a falvakban fásángot. A magyar nyelvbe – szemben a legtöbb európai nyelvvel – a farsang szó nyert létjogosultságot a karnevál helyett. A német eredetű fasching szóból származó kifejezés jelentése húshagyókedd, ami az ünnep végére, a húsvétot megelőző böjt kezdetére utal. (A karnevál jelentése valószínűleg ugyanez: cardo és vale fordítása „hús, Isten hozzád!”)

A kereszténység előtti időkből származó farsangot az „erkölcsös” 16. és 17. században nem eredete, hanem bujaságot szimbolizáló szokásai miatt tiltották, azonban a reformáció-ellenreformáció szellemi légköre sem volt elegendő a hagyomány felszámolásához. A farsang jellegzetessége, hogy a keresztény liturgikus naptárban nem kötődik hozzá jelentős vallási ünnep, alapvetően a gazdag néphagyományokra épül. A farsang azon kevés népszokásaink egyike, amely életben maradt a múlt században és életképesnek bizonyul a 21. század kezdetén is.

Akárcsak kisfarsangkor, nagyfarsang idején is szabad a tánc, a bálok szervezése és a házasságkötés, tulajdonképpen a húsvétot megelőző negyven napos böjt előtti féktelen mulatozás időszaka. A szokásjogon alapuló merev szabályok pár hétre megszűnnek létezni, a világ kifordul önmagából. Tetőpontját a hamvazószerdát megelőző héten éri el, az utolsó napok jelentőségét bizonyítja, hogy minden egyes napnak külön elnevezése alakult ki a magyar nyelvben. A párválasztás mellett a farsang lényege a szabályok felrúgása és kigúnyolása, amelyet jól példáz a következmény nélküli bolondázás az álarc névtelensége mögött vagy a nemi szerepek felrúgása asszonyfarsangkor.

Fontosabb népszokások:

Asszonyfarsang: rendszerint a farsang utolsó szakászában csak az asszonyok részvételével tartott farsang. Az év egyetlen napján a nők korlátlanul ihattak, zeneszó mellett nótáztak, férfi módra mulattak.

Farsangi dramatikus és alakoskodó játékok: jelmezekkel, maszkokkal előadott „szerepjátékok”, felvonulások. Legtipikusabb jelmezek: ördög, koldus, török, kereskedő, cigányasszony, állatmaszk- és jelmez valamint fiúk-lányok/férfiak-asszonyok ruhacseréje. Legjellemzőbb játék: lakodalom és kivégzés humoros előadása, valamint Konc király és Cibere vajda. Leghíresebb felvonulás: mohácsi busójárás.

Farsangi ételek: kiadós húsételek, kocsonya, disznóhús, cibereleves, káposzta, farsangi fánk. A megmaradt ételt kiszárították és az állatok ételébe szórták.

Farsang farka: farsang utolsó három napja.

Farsangtemetés vagy téltemetés: húshagyókedden általában szalmabábut vagy koporsót égettek, jelképesen lezárták a farsangot és a telet.

Eljegyzés: báli szezon és táncmulatság lényege. A falvakban a legények szervezték a bálokat. A lányok rokonaik közvetítésével bokrétát adtak a kiszemelt legényeknek, akik a farsang végén nyilvános színvallásként a kalapjukra tűzték a bokrétát. Ezt követte az eljegyzés. A húsvéti böjt időszakában tilos volt esküvőt tartani, ezért a farsang fontos „esküvői szezon”, erre utal az ünnepnapok elnevezése is (pl.: első menyegzős vasárnap = vízkereszt utáni első vasárnap, vővasárnap = farsangvasárnap az ifjú férj az após kontójára fogyasztott, stb.).

Hamvazószerda: böjt első napja.

Húshagyókedd: farsang utolsó napja.

Konc király és Cibere vaja: Európa szerte elterjedt szokás, dramatikus játék. Konc király a zsíros ételek, Cibere vajda a böjt jelképe. Vízkeresztkor és húshagyókedden megküzdöttek egymással, első esetben Konc király, másodízben Cibere vajda nyerte a párviadalt.

Köszöntők: más ünnepekhez hasonlóan farsangkor házról házra jártak, jókívánságokat mondtak és adományokat gyűjtöttek.

Lányok vasárnapja:
hajadonok vettek rész rajta, házról házra járva adományokat gyűjtöttek.

Torkos csütörtök: hamvazószerda után tartott ünnep, tulajdonképpen már a böjti időszakra eső lakmározás. A farsangkor megmaradt ételeket fogyasztották el. Pár éve a hagyományt modernizált formában újjáélesztették, az éttermekben kedvezményekkel várják a vendégeket.

Forrás: www.-unnep.hu

Fel