Nemzeti emlékhely a Pákozdi Katonai Emlékpark
Fejér megye – az országban egyedüliként – két helyszínnel került fel a nemzeti emlékhelyek listájára, hiszen a székesfehérvári egykori koronázótemplom területe mellett a pákozdi csata helyszíne, a magyar honvédség történelmi panteonja is szerepel a parlamenti döntésben.
Az elfogadott jogszabály értelmében különös védettségre és külön támogatásra lesznek jogosultak a nemzeti emlékhelyek, ezért dr. Cser- Palkovics András abban bízik, hogy nemzeti összefogással tényleg egy hazánk múltjához és a ma itt élő utódokhoz méltó emlékhely valósulhat meg Székesfehérváron.
L. Simon László javaslatára a pákozdi csata egykori helyszíne is felkerült a nemzeti emlékhelyek listájára. A képviselő elmondta, hogy a költségvetésbe betervezett 50 millió forint támogatásból minden bizonnyal külön forrást is kaphat a Pákozdi Katonai Emlékpark a Honvédelmi Minisztérium költségvetésébe betervezett 5 millió forint mellé. A nemzeti emlékhellyé válás indoklásában különös hangsúly kapott, hogy az emlékpark nem pusztán az 1848-49-es szabadságharc első dicső csatájának helyszíne, hanem a magyar honvédség 160 éves történelmének áttekintő bemutatóhelye, valamint a nemzet katonáinak zarándokhelye.
Dr. Cser-Palkovics András – aki egyben a Honvédség és Társadalom Baráti Kör helyi szervezetének elnöke is – Pákozd nemzeti emlékhellyé válását jelentős eredménynek tartja, elsősorban Székesfehérvár katonai hagyományai, valamint a katonai emlékpark kialakítása és a fiatalok honvédelmi nevelése miatt.
Vargha Tamás a kulturális örökség védelméről szóló törvény módosításáról így nyilatkozott: „Mint országgyűlési képviselőt, és mint a Fejér Megyei Közgyűlés elnökét is örömmel és büszkeséggel tölt el, hogy megyénkben az új törvény szerint immár két nemzeti emlékhely is található: a székesfehérvári királyi koronázó templom feltárásával kialakított Romkert és a Pákozdi Katonai Emlékpark. Az öröm mellett azonban ez a döntés felelősséggel is jár. A város, a megye és a nemzet közös feladata, egyben felelőssége is lesz majd, hogy nemzeti történelmünk és örökségünk fontos helyszíneit az utókor számára méltó módon ápolja és megőrizze.”
Székesfehérvár, egykori koronázó templom, királyi bazilika
A középkori magyar királyság szakrális központja. 1526-ig a király legitimációjának feltétele volt a székesfehérvári koronázás. Itt őrizték a koronázási jelvényeket, itt volt a királyi kincstár, a levéltár, valamint a királyi temetkezőhely is.
Az Isván király által építeni kezdett, majd bővített Bazilika a török hódításig (1543) a középkori magyar állam legfontosabb és legszentebb helye volt. Itt koronázták és temették 15 királyunkat köztük Szent Istvánt is, itt őrizték a koronát és a felségjelvényeket a királyi kincstárral és az ország levéltárával együtt. A törökök lőporraktárnak használták, a város 1601. évi ostrománál robbant fel. Köveit az 1800-1801-ben épített püspöki palota alapjaihoz használták fel.
Szent István halálának 900. évfordulójára (1938) bemutathatóvá tették a romokat, Szent István kőkoporsójának mauzóleumot építettek és hagyománnyá tették az augusztus 20-i állami megemlékezéseket. Nemzeti, történeti, kegyeleti megemlékezések színhelyét szentesíti. Mauzóleumában Szent István szarkofágja és Aba Novák Vilmos történelmi seccója tekinthető meg.
Forrás: szekesfehervar.hu