A Gárdonyi Rendőrkapitányság tájékoztatója a jogos védelmi helyzet értelmezéséről
A tisztánlátás érdekében a norma elírásainak figyelembevételével, a tapasztalatok és szakmai anyagok felhasználásával szeretnénk segítséget nyújtani a jogos védelmi helyzet értelmezéséhez.
A TÉVHITEK ELOSZLATÁSA
A mindennapi élet során mindnyájan kerülhetünk veszélyhelyzetbe, amikor rákényszerülhetünk, hogy olyat tegyünk, olyan magatartást tanúsítsunk, ami egyébként, ha a veszély nem állt volna fenn, bűncselekmény lett volna. Mivel azonban a körülmények rendkívüliek, a jog a veszély elhárításához szükséges magatartást (az úgynevezett elhárító cselekményt) akkor sem tekinti büntetendőnek, ha rendes körülmények között az lett volna.A jog annak, akit jogtalanul megtámadtak, úgynevezett büntethetőséget kizáró okot biztosít.
Az Alaptörvény hatályba lépése óta több olyan vélemény vált ismertté, amely azt sugalmazza, hogy alaptörvényi rendelkezés alapján tulajdonképpen már semmilyen követelmény nincs az elhárító magatartással kapcsolatban. Adott esetben akár a tetten ért tolvaj életének a kioltása is jogszerű. Ez azonban egyáltalán nincs így.
A SZABÁLYOZÁS
A büntető jogban az utóbbi években jelentős elmozdulás történt. A jogos védelem határa, az elhárító magatartás arányosságának megítélése a 2009. évi változások következtében kiszélesedett, a jog kevesebb követelményt támaszt. Napjainkban már a „jogtalan támadó viselje az elhárító magatartás kockázatát” elve érvényesül.
A Büntető törvénykönyv (Btk.) a jogos védelemmel kapcsolatos egyik szabályozása a jogos védelem.29. § (1) Nem büntethető, akinek a cselekménye a saját, illetőleg a mások személye, javai vagy közérdek ellen intézett, illetőleg ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges.
„(2) Nem büntethető az sem, aki az elhárítás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból túllépi.
(3) A megtámadott nem köteles kitérni a jogtalan támadás elől.” A jogszabály kifejezetten leszögezi, hogy a megtámadottnak nincs kitérési kötelezettsége.Korábban a jog elsősorban a felmenő, a testvér, a házastárs, az élettárs, a gyermekkorú személy, a terhes nő és a láthatóan kóros elmeállapotú személy támadásával szemben kívánta meg a megtámadottól, hogy a támadás elől térjen ki, feltéve, hogy a kitérés lehetséges és veszélymentes.Ebben a változásban jelentős szerepet játszik a családon belüli erőszak nagymérvű megjelenése és egyre erőszakosabb jellege.
A Büntető törvénykönyv (Btk.) a jogos védelemmel kapcsolatos másik szabályozása a megelőző jogos védelem.
29/A. § Nem büntethető, aki a saját, illetőleg a mások személye vagy javai elleni jogtalan támadás megelőzéséhez szükséges védelmi eszközt alkalmaz, ha az az élet kioltására nem alkalmas, és annak folytán a jogtalan támadó szenved sérelmet, továbbá ha a védekező a sérelem elkerülése érdekében mindent megtett, ami tőle az adott helyzetben elvárható volt.
• A jogos védelmi helyzettől eltérően itt azonban a jogtalan támadással nem elhárító cselekmény áll szemben, hanem megelőző jogos védelmi eszköz alkalmazása.
• Az élet kioltására alkalmas védelmi eszköz használata (így például szúró, vágó fegyver, lőfegyver automatikus működésbe hozatala, vagy nagy erősségű, illetőleg magas feszültség áram alkalmazása) nem eredményezhet büntetlenséget.
•Jogtalan támadás hiányában a megelőző jogos védelem kockázatát a védekezőnek kell viselnie, ami azt jelenti, hogy ha a védelmi eszköz vétlen személynek okoz sérelmet, e sérelem gondatlanságból történt okozásáért (például testi sértés, vagy foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés gondatlan vétsége miatt) a védekező felel.
• Végezetül a törvény előírja a védekező fél számára azt a kötelezettséget, hogy a sérelem elkerülése érdekében az adott helyzetben minden tőle elvárhatót megtegyen. Ez a kötelezettség teljesíthető például a jogtalan támadás esetleges következményire a figyelmet közvetlen, vagy közvetett módon felhívó valamely jelzés (felirat, ábrázolás, fény-, vagy hangjelzés) alkalmazásával.A jogmagyarázat közérthetően egy történéssel illusztrálható:A 220 Voltos áram kerítésbe történő vezetésére senki sem kapott felhatalmazást, de a kisfeszültségű „villanypásztor” már alkalmazható.
A JOGOS VÉDELMI HELYZET
A jogos védelem nem korlátozódik önmagunk megvédésére. Megillet a jogos védelem lehetősége bárkit, ha a támadás címzettje nem kifejezetten ő maga, hanem a javai, esetleg más személy, de akkor is jogos védelmi helyzetbe kerülünk, ha a jogtalan magatartást a”közérdek” ellen fejtik ki.Ilyen például az, amikor valaki részegen rongálja a köztulajdont, parkok berendezését, szemeteseket.
Egy másik példa a közérdek elleni jogtalan támadásra a fémlopás speciális esete, amikor az elkövetők síneket, jelzőtáblákat, vasúti átjárók jelző berendezéseinek akkumulátorait rongálják meg, vagy kísérelik meg eltulajdonítani, és ezzel akár több ember életét közvetlen veszélynek teszik ki
.Nem kell megvárnunk azt a pillanatot, amikor a támadás már megkezdődik. A jogos védelmi helyzet fennáll, amikor az ilyen támadás már közvetlenül fenyeget. Ugyanakkor pusztán a támadás távoli előkészítése nem tekinthető közvetlenül fenyegető helyzetnek.Lényeges azonban, hogy a támadásnak jogtalannak kell lennie. Jelenti ez azt, hogy olyan személlyel szemben, aki mások személye vagy javai elleni erőszakos cselekedetet hajt végre, ám erre a jog őt felhatalmazza, nem hivatkozhatunk jogos védelemre.
Könnyen beláthatjuk, hogy a bűnözőt üldöző vagy éppen elfogó, és vele szemben kényszerítő eszközt alkalmazó rendőrrel szemben sem a bűnöző, sem az esemény szemlélője nem hivatkozhat jogos védelemre.
A „JOGTALAN VÉDELEM”
FONTOS!! Az Alaptörvény hatályba lépése nem változtatott a jogos védelem szabályain.
Ami 2011. december 31-én nem fért bele a jogos védelem keretei közé, az ma sem fér bele.Látnunk kell, hogy nem elég az, hogy a cselekmény, melyet velünk szemben kifejtenek, pusztán jogtalan legyen. Egyrészt az előbb meghatározottak (személy, javak vagy közérdek) ellen kell irányulnia, másrészt a cselekménynek támadásnak kell lennie.Nem igaz az sem, hogy az elhárító magatartással szemben semmilyen arányossági vagy más követelmény ne lenne, mivel több is van:
• Az első és legfontosabb az úgynevezett időbeli túllépés kérdése, amikor a támadó felhagy a támadással, a betörő kiugrik az ablakon és elmenekül, a rabló futásnak ered. Ezekben az esetekben már nincs támadás, tehát aki a menekülő támadónak sérülést okoz bűncselekményt követ el, hiszen jogosan csak a támadással szemben, vagy az ezzel közvetlenül fenyegető helyzetben védekezhetünk. A jogos védelmi helyzet addig tart, amíg a támadás.
• A másik probléma az arányosság. Aki az elhárítás szükséges mértékét nem ijedtségből, vagy menthető felindulásból lépi túl, hanem bosszúból, felháborodásból, haragból az bűncselekményt követ el. Ilyen a testi erő különbsége, ha a támadó egy 40 kilós nő, míg a védekező egy 100 kilógrammos edzett férfi, ebben az esetben a védekező nem hivatkozhat ijedtségre, vagy menthető felindulásra.
• Nem állapítható meg a jogos védelem a verbális becsületsértés esetén sem. Ha az utcán valaki bennünket szidalmaz, becsmérel, nem megengedett, hogy az ilyen személyen ”öklünkkel vegyünk elégtételt”. Amennyiben becsengetünk a szomszédunkhoz és megkérjük, hogy halkítsa le a zenét, és ezért becsmérlő, becsületsértő kifejezésekkel illet bennünket, nem hivatkozhatunk jogos védelemre, ha egyébként jogos felháborodásunkban tettlegességre ragadtatjuk magunkat.
• Nincs önvédelem az úgynevezett kiprovokált jogos védelmi helyzetben. Ez azt jelenti, hogy valakinek, például egy korábbi sérelem okán az a célja, hogy leszámoljon a szomszédjával, ezért elkezdi őt sértegetni, provokálni és végül sikerül kierőszakolnia, hogy a szomszéd neki támadjon. Ebben a helyzetben nem illeti őt meg a jogos védelem, hiszen ő provokálta ki a támadást.
• Nem lesz a védekezésünk jogszerű, amikor minden fél jogtalanul cselekszik. Ennek tipikus esetei a garázda verekedések. Például diszkóból hazafelé két társaság összeszólalkozik, aminek a következménye tömegverekedés (jogi nyelven csoportos garázdaság) lesz. Ebben az esetben nincs jelentősége annak, hogy ki volt, aki az elsőt ütötte.
Ilyen, vagy ehhez hasonló a köznyugalmat megzavaró cselekmény szinte naponta történik valamelyik településen. Jellemzően előfordul haragos viszonyban álló családok, szomszédok között régebbi vita miatt, esetenként valamely nem tetsző magatartás, következtében. Gyakori elkövetési helyek a különféle szórakozóhelyek, kocsmák, discók. Ilyenkor a szeszesital fogyasztás megteszi hatását és szóváltást követően verekedés tör ki a vitás felek között. Kialakulhat közterületen, ahol haragosok találkoznak, vagy egyesek ok nélkül, „csak a feszültség levezetése” végett inzultálnak idegen, arra járó személyt.
A futball stadionok feldühödött szurkolóinak randalírozása is jól ismert kép a televíziók képernyőjéről.Napjaikban sajnos egyre inkább oktatási intézményekben is előfordul, ahol a felindult szülő rátámad a gyermeke pedagógusára, vagy diákok esnek egymásnak.
Ezek a jogsértések a Büntetőtörvénykönyv (Btk.) közrend elleni bűncselekmények csoportjába tartozó garázdaság bűncselekményt valósítják meg.
271.§. (1) Aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A garázdaság megvalósulásának három együttes feltétele van:- a kihívóan közösségellenes magatartás
- az erőszakos jelleg
- másokban megbotránkoztatás vagy riadalom keltésére való alkalmasság.
Súlyosabb megítélés alá eső esetek, amikor a büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságveszés, ha a garázdaságot csoportosan, vagy a köznyugalmat súlyosan megzavarva követi el. Különös figyelmet fordít a norma azokra az esetekre, ahol az elkövetés csoportosan és a köznyugalmat súlyosan megzavarva és nyilvános rendezvényen, vagy fegyveresen, illetve felfegyverkezve történik. A büntetés itt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés.
A csoportos elkövetés azt jelenti, hogy legalább három személy részt vesz az elkövetésben. Nem kell mindenkinek tevőlegesen részt venni, elegendő, ha két verekedő mellett a többiek felbujtók, vagy bűnsegédek. Nem bűnsegéd az, aki jelen van, de előzetesen nem tudhatott a tettes ilyen irányú cselekményéről, ilyen a békés néző a lelátón, de verekedésben nem vesz részt, kívülálló marad.Súlyos köznyugalom megzavarásnak tekinthetjük, ha a cselekmény nagyobb tömeg (egy község lakóinak) magatartását befolyásolja.Figyelem! Más bűncselekmény is megvalósulhat:
Amennyiben a garázdaság során valaki 8 napon túl gyógyuló sérülést szenved, a sérülés okozója halmazatban súlyos testi sértésért is felelni fog. Előfordulhat még, hogy rongálás, magánlaksértés vétsége is megvalósul a garázdaság mellett. Az elkövetők tettükért halmazatban felelnek.
Mit tehetünk, amikor valaki „beszól” nekünk majd erőszakosan lép fel velünk szemben?
Tegyük fel, hogy szórakozást követően, hazafelé tartva két társaság tagjai kölcsönös szóváltást követően összeverekednek. Ez esetben a kölcsönös bántalmazás kialakulását követően nem lesz annak jelentősége, hogy ki kezdte, ki ütött először, azaz a jogos védelmi helyzet – büntetlenség - egyik felet sem illeti meg.Jogi minősítése csoportosan elkövetett garázdaság lesz, ahol mindkét oldal tagjai gyanúsítottak lesznek.
Az sem enyhítő körülmény, ha valaki ittas állapotban verekszik, hiszen a büntetőjogi gyakorlat szerint, aki önhibájából kerül ittas állapotba, büntetőjogi felelősséggel tartozik.
Ne bonyolódjunk verekedésbe, lehetőleg tartsuk magunkat távol, vagy hívjunk rendőrt, aki tisztázza a helyzetet! Ne keveredjünk vitába, ha provokálnak, térjünk ki a vita elől, mert verekedés lehet a vége!
Gárdonyi Rendőrkapitányság