• Gárdony

Tájékoztató az építményadó bevallás kitöltéséhez

2012.02.28. 14:50
Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész. Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed annak rendeltetésétől illetőleg hasznosításától függetlenül.

ÉPÍTMÉNYADÓ

Az adókötelezettség, az adó alanya
Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész. Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed annak rendeltetésétől illetőleg hasznosításától függetlenül.

Az adó alanya
Az adó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában fizetik az adót. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog (pl. haszonélvezeti jog) terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak. (Tulajdonos: az ingatlan tulajdonosa az a személy vagy szervezet, aki/amely az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Amennyiben az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződést az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották – melynek tényét az ingatlanügyi hatóság széljegyezte - a szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni.)

Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése
Az adókötelezettség a használatbavételi engedély, illetőleg a fennmaradási engedély jogerőre emelkedését követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült, vagy anélkül használatba vett építmény esetében az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik. Az adókötelezettséget érintő változást (így különösen a hasznos alapterület módosulását, az építmény átminősítését) a következő év első napjától kell figyelembe venni. Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az első félévben történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik. (Adókötelezettség keletkezése, változása: adásvétel, a csere, ajándékozás, öröklés, vagyoni értékű jog alapítása, adómentességre jogosultság, stb., illetve az előbbiek megszűnése.)

Az adó alapja
Az adó alapja az épület m2-ben számított hasznos alapterülete.

Hasznos alapterület
A hasznos alapterület a teljes alapterületnek olyan része, ahol a belmagasság legalább 1.90 m. A teljes alapterületbe a lakáshoz, üdülőhöz tartozó kiegészítő helyiségek, melléképületek, melléképületrészek kivételével valamennyi helyiség összegzett alapterülete, valamint a többszintes lakrészek belső lépcsőjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik. Az épülethez tartozó fedett és három oldalról zárt külső tartózkodók (loggia, fedett és oldalról zárt erkélyek) és fedett terasz, tornác alapterületének az 50 %-a tartozik a teljes területbe. Lakások esetében a pinceszinten kialakított helyiségek alapterületének 70 %-át kell a teljes alapterületbe beszámítani.
Kiegészítő helyiség: a lakáshoz, üdülőhöz tartozó, jellegénél és kialakításánál fogva csak tárolásra alkalmas pince, padlás, ide nem értve a gépjárműtárolót.
Melléképület, melléképületrész: a lakás, az üdülő elhelyezésére szolgáló telken lévő és a lakás, az üdülő szokásos használatához szükséges, huzamos emberi tartózkodásra részben és ideiglenesen sem szolgáló, tüzelő, lom, szerszám, kerékpár, babakocsi tárolására szolgáló épület vagy épületrész, ide nem értve a gépjárműtárolót. Többlakásos épületben lévő lakás esetén a lakástulajdonhoz tartozó, 5 m2 hasznos alapterületet meg nem haladó, lomok, szerszámok, tüzelő tárolására szolgáló helyiség, feltéve, hogy az épületen belül, de a lakástól elkülönítve helyezkedik el, valamint lakóépületben az osztatlan közös tulajdonban lévő közlekedő és tároló helyiség akkor, ha azt a tulajdonközösség használja.

Az adó mértéke

  • A magánszemély tulajdonában lévő, belterületi, üdülésre, pihenésre alkalmas épület esetén: 900,- Ft/m2
  • Magánszemély tulajdonában lévő lakás után 0-50 m2 adóalap esetén 300,- Ft, 51-100 m2 adóalap esetén 15.000,- Ft és az 50 m2 feletti rész után 150,- Ft/m2, 101-150 m2 adóalap esetében 22.500,- Ft és a 100 m2 feletti rész után 125,- Ft/m2, 150 m2 feletti adóalap esetében 28.750,- Ft és a 150 m2 feletti rész után 100,- Ft/m2.
  • Külterület esetén : 260,- Ft/m2
  • Garázsok esetében: 150,- Ft/m2
  • Egyéb építmények esetén: 0-100 m2-ig 900,- Ft/m2, 101-300 m2-ig 1.030,- Ft/m2, 300 m2 felett 1.150,- Ft/m2

Kedvezmény
I. Törvényi mentesség
Mentes az adó alól

  • a szükséglakás
  • az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló épület vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló épület (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló), feltéve, hogy az épületet az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységéhez kapcsolódóan használja.
II. Önkormányzati mentesség, kedvezmény:
  • 50 % adókedvezményben részesül a magánszemély tulajdonában lévő lakás utáni építményadóból a 70 év feletti adóalany a kedvezményre jogosító életkor betöltését követő évtől, amennyiben a lakásban állandó lakosként életvitelszerűen lakik.
  • ha a magánszemély adóalany a belterületi, üdülésre, pihenésre alkalmas - lakásnak nem minisülő - épületet az év első napján állandó lakosként lakja, az adóhatósághoz benyújtott kérelme alapján adókedvezményben részesül és a magánszemélyek tulajdonában lévő lakások utáni adómértékkel számított építményadót kell megfizetnie, feltéve, hogy az ország területén lakásingatlannal nem rendelkezik és az épületet életvitelszerűen lakja, melyril nyilatkoznia kell.

Az adó bevallása
Az adókötelezettség keletkezését, változását követi 15 napon belül az önkormányzati adóhatóságnál írásban kell bejelentést (bevallást) tenni az e célra szolgáló nyomtatványon. A nyomtatványt megtalálja honlapunkon vagy beszerezheti az önkormányzat adócsoportjánál. Ha az adózó bevallási kötelezettségét elmulasztja, az adóhatóság a 2003. évi XCII. törvény 172. §-a alapján mulasztási bírságot szabhat ki, melynek összege magánszemély esetén 200.000,- Ft-ig, jogi személy esetén 500.000,- Ft-ig terjedhet

 bővebb info az adócsoport oldalán: http://www.gardony.hu/uj/htm/ado_csoport.php.

Fel